|
18, szociologia, pszichologia, álmok, csoki, garfield, néha antiszociális, makacs, kitartó (néha nem) lustálkodás, tésztapaszta, sajt, állatok, alvás, társadalom kritika, könyvek, újságok, ruhák (mértékkel), néha depressziós, igyekszik most kialakítani a későbbi jövőjét, mi lett volna ha..., reális, racionális
Bemutatkozás Történetek Kritikák Vendégkönyv Krtika kérés Saját fotok
| |
Versenyek, oklevelek, stb |
Tartalom | |
|
|
|
Döntöttem2014.03.22. 10:29, Jennifer-Morgan Hudens
Most viselem a következményeket
Majd nem –pár hónaphíján- egy éve hoztam egy döntést. Akkor rohadtul jó ötletnek tűnt. Oké legyünk őszinték, csak meg akartam váltani a világot, mint mindig, és ha bár szar kimondani, de segíteni is akartam valakin, meg akartam változtatni, hogy jobb legyen neki. Ez szép és jó, mondhatni normális empatikus, segítőkész lényre való cselekedet. Csak, hogy ezzel elértem azt, hogy nekem lett szar. Összefoglalva: más ember érdekében a saját érdekemet és a saját jó létemet háttérbe szorítottam. És most pedig iszom a levét.
Azt hittem, hogy jó lesz ez így mindenkinek, de még sem. Fáj, de még sem tudok semmit sem tenni, mert egy érzés egyszerűen láncon tart, és amikor cselekedni akarok, belém mar, csak, hogy még jobban fájjon. Mondták páran, hogy hülyeség, ne tedd meg, ne csináld, de én vagyok, a mindent jobban tudok a világmegváltó a nagy a szuper és nekem menni fog és megmutatom, ect, ect, ect. Megmutattam saját magamnak, hogy el tudok baszni mindent, a saját káromra legfőképp. Persze erről rajtam kívül senki sem tudhat, ne, hogy bárki megtudja az igazat, mert annak beláthatatlan következményei lenének.
Talán ezek következménye képen, sőt biztos! nem pedig talán vagyok olyan érzelmi helyzetben, amilyenben. Ügyes vagyok, jól megcsináltam. Hát most szenvedhetek. Persze olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna, így aztán most alkalmazhatom az, ahogy esik úgy poffan alapelvet. Ha szerencsém van –ugyan!- akkor nem lesz rosszabb az egész, mint ahogy most van.
| |
|
|